A kikletek világa, avagy egy kitalált nép nyomában:Szakmai tapasztalatok összegzése

Ahogy azt már itt többször leírtam, iskolánk 2016-ban  a Nemzeti Tehetség Program, az Emberi Erőforrások és Támogatáskezelő, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett pályázaton 1 899 000 Forintot nyert. Mi pedig vállaltuk egy legalább 60 órás tanórán kívüli,hagyományos tananyagon túlmutató, már működő, általános felfedezési tapasztalatokat nyújtó, komplex tehetséggondozó program megvalósítását.  Azt is vállaltuk, hogy ennek eredményeképpen egy  kiállításon mutatjuk be a tárgyiasult alkotásokat. (NTP KKI-16-0319). A tanév folyamán többször beszámoltam arról, hogy éppen a megvalósítás melyik szakaszában tart a programunk, a munkafolyamatunkról s végül  a kiállításunkról. Most a szakmai tapasztalataimat összegzem.

A programunk indításakor a pályázatban megadott szakmai indikátorok alapján válogattam be a gyerekeket. Összesen 10 fővel zajlott a programunk. Közülük hat főt tarok tehetségígéretnek,  akik közül egy hátrányos helyzetű (egy  fiú). Négy fő volt a kiemelt tehetségígéret száma, akik közül, akik közül egy fő volt a hátrányos helyzetű (egy fiú ). Így összesen négy fiúval, hat lánnyal, köztük két hátrányos helyzetű gyerekkel dolgoztam. 3-3 fő volt ötödik ill. nyolcadik osztályos, 2-2 fő pedig hatodik ill. 7. osztályos. A tehetségazonosításra nem szántam külön időt, hiszen a rajzórai, rajzszakköri, alkotótábori munkájuk alapján pontosan tudtam, melyik gyerektől mit várhatok.

A témánk nagy érdeklődést váltott ki a gyerekből. Volt közöttük egy olyan nyolcadikos fiú is aki  még résztvevője volt annak az alkotótáborunknak, ahol elsőként alkottuk meg ezt a népet, sőt az elnevezés is- kikletek -tőle származott.Az ő jelenléte sokszor inspirálólag hatott a többi gyerekre is. A teremtésmonda és  eredetmítosz megalkotása nem okozott nehézséget nekik, mint ahogy az ehhez készülő rajzok, festmények elkészítése sem. A heti rendszerességgel elénk táruló feladatok közül több volt, ami nagy érdeklődést, lelkes alkotómunkát váltott ki a gyerekekből. A kiklet öltözék viaszfedéses batik technikával való elkészítése, a kiklet lábbelik papírmaséval történő előállítása, ékszerek készítése különféle technikákkal, agyagozás, gödörégetés és  nemezelés, mind örömteli alkotásra sarkallta a gyerekeket. Hasonló lelkesedéssel dolgoztunk a pályázati összegből vásárolt tűzzománc festékekkel, égettük ki az új kemencénkben a tűzzománc képeket és készítettük el a tűzzománc ékszereinket. A gyerekek kíváncsian próbáltak ki, alkalmaztak minden technikát, még akkor is, ha -főleg a nagyobbak- már korábban találkoztak vele rajzszakkörön vagy az alkotótáborban.

Volt olyan része is a projektünknek, melynek megvalósításával nem voltam teljesen elégedett . Ilyen volt például a kiklet törvényoszlop, kikletírás elkészítése. Ytong tégla faragásával már alkotótáborban is foglalkoztam az előző tanév végén, ott nagyon szép munkák születtek. Most úgy éreztem, a gyerekekkel nem tudtam teljesen megértetni, hogy mit szeretnék tőlük a munka eredményeként kapni. Bár tanulmányoztuk korábbi korok és különböző civilizációk kőfaragásait, írásos emlékeit, tárgyait ,átbeszéltük a mi általunk kitalált  civilizáció jellegzetességeit, a végeredmény nem lett olyan átütő, mint amilyenre számítottam. Talán még több időt kellet volna szánnom az előkészítésre.

Ami nagyon megkapott ebben az egész munkafolyamatban az az volt, amikor  előálltak a kisfilm ötletével. Akkor éreztem, hogy teljesen részesei lettek az alkotófolyamatnak. Már  nem csupán megvalósítják azt, amit én kitaláltam, hanem tovább gondolják, önálló ötletekkel hozakodnak elő s szinte teljesen önállóan meg is valósítják azokat, nekem csak asszisztálnom kell mindehhez. Maga az az ötlet is, hogy a kiállításunk a kikletkutató régészprofesszor, John Wanse hagyatékán keresztül mutassa be a kiklet nép életét, a gyerekektől  származik. John Wanse alakja is izgatott munkára sarkallta őket. Örömmel dolgozták ki a fiktív régész életútját, s írták meg a képzelt riportot vele, amely elképzelésünk szerint a  Pesti Hírlap hasábjain jelent meg 1865-ben.

Egy kitalált nép életének rekonstruálása nem csak tárgyiasult eredményeket produkál. Mi nem csak tárgyakat készítettünk, hanem  uralkodókat, történelmi személyeket alkottunk meg, akikhez történeteket, eseményeket találtunk ki, s mint egy kirakós darabkáit illesztgettük össze az kiklet történelmet, társadalmat. Itt éreztem néha hiányát a régi, "öreg" alkotótáborosaimnak, mert ilyenkor vált nyilvánvalóvá, hogy hogy bár az ötödikes, hatodikos gyerekek nagyon lelkesek, tehetségesek, de ehhez a projekthez sokszor jól jönne egy-két idősebb (középiskolás) gyerek gondolata, amely szélesebb ívű ismeretekből táplálkozik.

A Nemzeti Tehetség Program , az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatát lebonyolítottuk

A KIKLETEK VILÁGA, AVAGY EGY KITALÁLT NÉP NYOMÁBAN

Ezzel a címmel nyertük meg a Nemzeti Tehetség Program, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő , az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatát (NTP KKI-16-0319) tavaly, amelyben vállaltuk, hogy egy tanéven keresztül  folytatjuk egy korábbi alkotótáborunkban kitalált nép történelmének, mítoszainak, életének,leleteinek feltárását. ( A két évvel ezelőtti kiállítás anyagát itt találni http://alkotasrahangolva.blogspot.hu/2015/08/)
S ugyanezzel a címmel nyitottuk meg a projektünk végét jelentő kiállításunkat is. Ezen a kiállításon John Wanse kikletkutató régészprofesszor hagyatékán keresztül mutattuk be a kiklet nép teremtésmítoszát, eredetmondáját, képekkel illusztrálva. Az előző kiállításunkon ismertetett Zedilyn-  és Theres- madár mondáját is feldolgoztuk, csakúgy mint a kiklet királyok, királynék történetét. Bemutattuk a kiklet ékszereket azok időbeli fejlődését illusztrálva, Erk király trónját, a kikletek lábbelijét, öltözéküket és adalékkal szolgáltunk a kikletek Holdengeszetelő és Halottkisérő szertartásához is. Kiállítottuk és ismertettük kőfaragványaikat, a Figyelő vagy Látókövet, Nelis tornyát és sok történetet meséltünk, amelyek a látottakhoz kapcsolódtak, s a kikletek világának mélyebb ismeretét, megismerését tette lehetővé. A gyerekek egy tárlatvezetés keretében vezettek végig a  John Wanse hagyatékát felvonultató teremben. Elsőnek egy filmmel kezdtük a kiállítást, mely a magába forduló John Wanse iskolás éveibe engedett bepillantani, s melyet a program idősebb résztvevői rendeztek, forgattak a kisebbek részvételével.

Lássuk hát, hogy miként nézett ki a kiállításunk, s hogy mi hangzott el a tárlatvezetésen!

A kiklet teremtésmítosz, amely a világ keletkezését magyarázza meg.

Régen a világ teremtése előtt a fekete nagy semmiben, az űrben egy nagy sárkány keringett. Ő volt Daruma, aki nyelve alatt őrizte a Mindenség Meteoritját. Ezt a Mindenség sötét istenasszonya bízta rá ezredévekkel ezelőtt. Eljött az idő, mikor a Minndenség Meteorítja egyszer csak izzani kezdett, életre kelt és napról napra növekedett Daruma szájában. Az egyre forróbbá és nagyobbá váló kődarab égetni kezdte a sárkány száját, aki fájdalmában kiköpte. A lángra lobbant kődarab végig gurult az égbolton és fénybe vonta a világot, ő lett Vekka, a Napistennő. De ez nem tetszett a Mindenség istenasszonyának. Iszonyú haragra lobbant, haragjában markába ragadta  a sárkányt, összegyúrta és az égre dobta, hogy akkor világítson, mikor éjszaka van. Belőle lett a Hold. A haragvó istenasszony a Nap és a Hold fényének hatására lassan Földgolyóvá változott, belőle lett a Földanya. A sárkány lehulló könnyei a kopár földet vízzel öntözték, majd a langyos könycseppek nyomán kivirult a Föld. Óceánok, tengerek, tavak, folyók keletkeztek.  Vekka istennő lehelete a sima felszínt dombokká, hegyekké formálta s végül állatokkal népesítette be Földanyát. 

A következő festmények, rajzok a kiklet nép  eredetmítoszához készültek.

Androbara fényes partjainál, ahol a Kandroba folyó húzódik és a lángoló Vekka Isten sugarai  a földre érkeznek, élet van a fényben. Itt élnek a Hende törzs fiai, akiket maga Vekka küldött a Földre, hogy szeressék és ápolják azt, mert minden része egy-egy kincset rejt. Vekka istennő a sok csodát azzal toldja meg, hogy minden évben a Faramon ünnep alkalmából száz új ember ad népének. A föld bőven ad nékik termést, ők pedig játszadoznak, élvezik a bőség  gyönyörű életét, míg Vekka újabb 100 embert küld nékik, s az éves termés értük áldott.

Jaj, de mi szörnyűség lészen! Egy nap a Hender nép kettészakad, s egy része ellenszegül Vekka akaratának. Szívükbe irigység, lelkükbe gőg költözik.  Nem akarják az újonnan érkezetteknek ajánlani a Vekka mindenkire áradó sugaraiban növekedett termést, ezt ők mind maguknak akarják. Míg a másik tábor a termésből részesíti a jövevényeket, nékik áldja. Vekka haragja lesújt a lázadókra, fává változtatja az irigyszívűeket, amely örökké termi termését, hogy élelemmel lássa el a Hender törzs megmaradt népét. A hűek és tisztaszívüek Vekka csókját kapják homlokukra, melynek jelentése: Isten népe:

„ Napsugárnak ébredése

Hender törzsnek születése

Vekka istennő Napnak Anyja

Életet lehelt Androbarába.” 

 A bal oldali a kép a a tisztaszívű hender törzs egy tagját ábrázolja homlokán Vekka jelével. A kék bőre arra utal, hogy ő egy kiklet pap lehetett, mert csak nekik volt ilyen színű a bőrük.

John Wanse kutatásai szerint az eredetmítoszban szereplő Androbara az afrikai földrész középső részén, a mai Kongó sivatag vidékén lehetett, és az említett időben itt bő termés, gazdag vadvilág és bőven zubogó folyók által termékennyé tett föld zöldellt. A népet ekkor még Hendereknek hívták , s még a föld felszínén éltek. Csak miután a föld alá kényszerültek lett a nevük Kiklet, vagyis elrejtettek.A jobb oldali kép a gőgős és irigy hendert ábrázolja.

Képek a Zedilyn-kódexből

Ez a kódex tartalmazza a Theres madár mondáját és a Zedilyn -mondát is. Ezeket a legutóbbi kiállításunkon már ismertettük, de elmondjuk itt is, hogy érthető legyen a történet.

A hagyományuk szerint a kikletek az idők kezdete előtt a földfelszínén éltek, földet műveltek és kecskét tenyésztettek. Történt egyszer, hogy a becsvágyó Nannon, Vekka istennő főpapja és tanítványai ellopták a Theres madarat, aminek csodatévő vére isteni erővel ruházta fel azt, aki ivott belőle. Vekka, megtudva szent madár pusztulását, szörnyű haragra gerjedt papja és annak népe ellen. Megfosztotta Nannont és követőit isteni hatalmától és a föld alá száműzte őket, akik itt építették ki civiláziciójukat.

 A legenda szerint nagyon sok idő telt el, míg Vekka haragja enyhült és az első kiklet a fényre merészkedett közülük. Ezt a bátor kikletet Zedylinnek nevezték. Hogy Vekka kimutassa, már nem haragszik oly nagyon a népére, Zedylinnek indulása előtt adott egy baglyos amulettet. Az istennő csak annyit mondott neki, ez majd mutatja az utat. Mikor Zedylin felért a felszínre egy gyönyörű bagoly várta őt. A madár megmutatta a földet Zedylinnek, s hogy régen hogy éltek itt a kiletek, és segítségével épségben jutott vissza a felszín alá. Ettől fogva mindenki Zeylinhez ment, ha tudni akart valamit a felszíni világról. A kikletek Zedylint bölcs embernek tartották. Ám egy napon, mikor a vikingek már sokadjára támadták meg a kikleteket, Zedylin a csatában életét vesztette. Halála percében nagy fényesség keletkezett és a lelke bagoly formájában elhagyta ezt a sötét világot. Így lett a kikletek szent állata a bagoly, amelynek a Zedilyn nevet adták.

Épp ezért, mint láttuk, a kikleteknek nagyon fontos volt a madár motívum. Több kőtáblájukon megjelenik a madár. Okunk van feltételezni, hogy jeles költőnk, Weöres Sándor is ismerte Wanse ekutatásait, s a kiklet kultúrát, sőt egyes verseiben utal is rá:

Megöltem a föld alatt

Egy kőszárnyú madarat

A fák gyökér ágai

Nem látják már szállani.  

(Weöres Sándor: Holdaskönyv)

Zedilyn baglya

A kiklet királyok, hősök arcképcsarnoka

Alessina királyné és Erk király portréja

Ők az első királyi pár, akiről tudunk. Falfestmények beszámolói szerint hosszú ideig uralkodtak és felvirágoztatták a kiklet kultúrát. Erk király minden vágya volt, hogy az otthonukban is létrehozzanak egy fölfelettihez hasonló világot. Főpapja, a kék bőrű Liszkó egész életét arra tette fel, hogy olyan csodaszert alkosson, amellyel a fákat, növényeket a föld alatt is növekedésre serkenti. Tervük sajnos kudarcot vallott és Erk király utódai nem tartották fontosnak, hogy ezeket a kutatásokat folytassák. 

 Dullyás király

Erk, királyt az uralkodásban a legidősebb fia követte, akit valójában II. Erk néven koronáztak meg, de a köznép csak Dullyásnak hívta, ami azt jelenti, fényes szakállú. II. Erk király egész életében nagyon hiú volt, s fiatal legényként ékköveket font a szakállába, amit a kikletek nagyon férfiatlannak és visszataszítónak találták.  Ekkor ragadt rá a Dullyás gúnynév, amit soha nem tudott magáról lemosni.

A Dullyás király legendáját feldolgozó kőirat

Evril király és Nelis királyné

Dullyást az uralkodásban fia, Evril király és felesége Nelis királyné követte. Ez különleges házasság volt, mert Nelis a felső világból származott, s önként követte Evrilt a kikletek közé, de nagyon vágyódott a felső világba, nem tudta elfelejteni a föld szépségeit. Ezért Evril király építtetett egy óriási nagy tornyot, amely valójában egy átjárót jelentett a föld felszínére, ez volt , Nelis Tornya. Így Nelis bármikor felmehetett a szabad levegőre, ha kedve tartotta. A tornyot  később, Nelis halála után átalakították, katonai célokra és fegyverraktárnak használták, mert rájöttek, hogy katonai szempontból nagy jelentőségű építmény, azáltal, hogy összeköti őket a felszínnel.  

Evril királyt a freskókon, s minden más ábrázoláson úgy jelenítik meg, hogy az arcának egyik fele sötétebb. John Wans szerint ez pusztán csak a kiklet művészek törekvése  az arc térbeli ábrázolására, de David Prexler 20. sz-i kikletkutató ezzel nem értet egyet. Szerinte Evril arcán súlyos bőrsérülés volt, amely akkor keletkezhetett, mikor egy alkalommal elment a föld felszínére, s ott elaludt a napon. Mint tudjuk, a kikletek bőre nagyon világosszínű volt és  érzékeny a napsugárzásra, így különböző fejfedőkkel, ruhadarabokkal, varázsamulettekkel védekeztek a napsütés ellen. Erk azonban a fáradtságtól kimerülve, nem gondolt a Nap perzselő erejére, elaludt a tűző napon és súlyos égési sérüléseket szenvedett.

Nelis tornyának makettje

Nelis tornyának alaprajza az átépítés után.( John Wanse kutatásai alapján)

John Wanse rajza Nelis tornyáról (1867)

Nelis tornya egy falfestmény maradványon

Nagy Hémász

Nagy Hémászt kezdetben senki nem hívta Nagy-nak, mert bár királyi családból származott, nem szánták uralkodásra. Szerény, visszahúzódó személyisége nem vágyott sosem királyi rangra. Nem vett részt a mulatságokon, vadászatokon sem, és ha csatába kellett menni, ő mindebből kimaradt. Gúnyolták is ez miatt eleget. Esténként a tűznél róla szóló gúnydalokat énekeltek a harcosok, s gyávának tekintettek. A kisfiúknak pedig elalvás előtt tanulságos történeteket meséltek az anyák és dajkák, arról, ha gyáván viselkednek, olyanok lesznek, mint Hémász. Egyszer azonban a fennhéjázó zipit király-aki híres volt harci sikereiről, megtámadta a kikleteket. Sok kiklet vitéz esett áldozatul a támadásnak, sorra győzte le a legjobb kiklet seregeket. Ekkor ragadott kardot Hémász, hadsereget toborzott, s tisztességes harcban legyőzte a zipit királyt és seregét. A zipitek azonban rövidesen újra támadtak, hogy megbosszúlják a kikletek győzelmét . Ebben a támadásban sajnos a kiklet király életét vesztette. Ekkor Hémász újra sereget gyűjtött, majd elrabolta a zipit király koronáját és kardját és  határaikon túlra zavarta a zipiteket. Így szégyenítette meg a zipit királyt örökre. A meghalt király helyére őt választották uralkodónak. Nagy Hámász bölcs és jó uralkodó volt, a kiklet népnek békét teremtett és felvirágozatta társadalmukat. 

Más kiklet hősók, harcosok

Kiklet épületek rekonstrukciója, a lejárat, ahogy John Wanse találta

A Holdengesztelő szertartás rekonstrukciója Wanse leírásaira hagyatkozva (Prexler fotója)

A Holdengesztelő szertartás oltárköve

Ezt a követ a kikletkutatók szerint a Holdengeszetelő szertartásnál oltárkőként használták a fiatal kikletek. A rajta látható lyukakba helyezték a szertartások szerint a varázsamulettjeiket, így kérve a Hold védelmét. Az oltárkövön található egy fém építmény. John Wanse szerint ennek minden alkatrésze egy-egy istenre utal, s ezáltal növeli a szertartás hatékonyságát. David Prexler szerint ez valamiféle adó-vevő szerkezet lehetett, mellyel kapcsolatot tudtak tartani az otthoniakkal.

 A kikletek számára a Hold ugyan olyan fontos égitest volt, mint a Nap, sőt talán egy kicsit fontosabb is, mert minden kiklet először a Hold fényével ismerkedett meg, csak utána a Nappal. Tudták, hogy a Hold folyton változik, és rettegtek attól, hogy egyszer csak a fogyó hold után nem kezd el növekedni, s az éjszakákra ugyanolyan sötétség borul, mint lenn az ő otthonaikra. A Hodlengesztelő szertartás is ennek megakadályozást célozta. A fiatal kikletek összeültek éjjel, teliholdkor, belehelyezték amulettjeiket az oltárkőbe és elmondták Holdengesztelő varázsmondatokat:

Sötétségből jöttünk,

Téged szólítunk meg Hold,

Te örökké fogyó és növő, térj vissza hozzánk,

Világítsd meg álmainkat!

Halotti szertartás eszközei

A kikletek temetkezési szokásairól keveset tudunk, sajnos Wanse se tudott  ilyen kutatásokat végezni.

Annyi biztos, hogy különleges kapcsolat köti össze a kikleteket a Thrullokkal. A Thrullok Thrull fán születnek akkor, ha születik egy Kiklet gyermek és ezután elválaszthatatlanok lesznek, végig kísérik egymás életét és, amikor eltávozik a gazdája egy másik világba (ahogy a Kikletek mondják) akkor a Thrull is vele megy. (Lásd a két évvel ezelőtti kiállításunk anyagát:http://alkotasrahangolva.blogspot.hu/2015/08/)

A halottaikat ezzel az eszközzel búcsúztatták. A fémes alapot a halott homlokára helyezték, miközben a halottbúcsúztató varázsmondatokat ismételgették:

Vidd ki a mélyből,

S ragyogtatsd meg lelkét Vekka sugaraiddal

Vezesd az örök fényességbe, ó te örök.

Ma úgy gondolják a tudósok, hogy ez az eszköz egyfajta hőmérőként is működhetett, figyelték, hogy valóban halott-e az illető, valóban kihült-e a teste, ha nem így volt, a hideg fémet felmelegítette az emberi bőr.

Ugyanezt a célt szolgálták ezek a kis fémlapok is.  Halottkísérő varázsmondatok vannak ráírva. Ezek egy részét a szemre helyezték, másikat pedig a szájra. Ez utóbbinak is volt egy olyan szerepe, hogy kiderítse, hogy valóban meghalt-e a kiklet. Ha ugyanis még lélegzett az illető, behomályosította a fémlapot a lecsapódó pára. Mindez azt mutatja, nagyon tartottak attól, hogy még élő embert temessenek el.

Kiklet használati eszközök

Ékszerek a Hender korszakból

Ékszerek a pre-Erk korból

Ékszerek az Erk-korból (4-6.sz.)

Óvó.védő ékszerek, amelyek viselőjüket védelemmel látták el. Főleg várandós és kisgyermekes anyák viselték

KIklet pap öltözéke, mikor feljött a felszínre, ezt viselte.

Kiklet öltözékek

Ez itt Erk király trónja, falfestmények alapján azonosította Wanse.  David Prexler (20 sz-i kikletkutató, aki gondozója a Wanse-hagyatéknakés egyben folytatója Wanse munkájának) kutatási későbbre teszik a trón készítésének időpontját. Ő Nelis trónjának tartja. Szerinte erre utal a zöld indázat, virágok az ülőkén, a hold és a csillagok, meg hátul a Nap.  Mindez Prexler szerint Nelis vágyódását mutatja a felszíni világ felé.

Az itt látható kiklet lábbilik is John Wanse gyűjteményét képezik. Csak erről az egyről állíthatjuk biztonsággal, hogy valóban kikletek használták, a többi a 19. sz-ban készült, mikor napvilágra került a kiklet kultúra létezése. Ekkor több cipőkészítő próbálta utánozni a kiklet lábbeliket, és saját maga díszítette ki azokat. 

Eredeti kiklet lábbeli

19.sz-i kiklet lábbelik, amikor a készítők saját fantáziájukra hagyatkoztak

Kiklet harcos és fegyverei

Figyelőkő vagy Látókő

Ez a Figyelőkő vagy Látókő valójában egy átokkő. Peres, vitás ügyekben titokban készítették, hogy rontást hozzon az ellenfélre. Bár ezek készítését szigorúan tiltották a kilet törvények, számos hasonlót talált Wanse az ásatásai során.

Kő Vekka-szimbólummal

Táblajátékra alkalmas kövek. Prexler szerint inkább térképek, ahol a kövek a tájékozódási pontokat jelölik.

Itt korabeli újságok láthatók, amelyek a kiklet kutatások eredményeiről, John Wanse életéről számolnak be:

20. századi ékszerek Vekka és Zedilyn motívumokkal (David Prexler gyűjteménye)

 

Készül a kiállítás:

S ez már a kiállítás tárlatvezetéssel egybekötve.